Rendkívüli körülmények: mikor nem jár kártérítés?

Röviden: A légitársaság csak akkor mentesül a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy a fennakadást olyan esemény okozta, amely (1) nem tartozik a rendes tevékenységéhez, (2) kívül esik a tényleges befolyásán, és (3) minden észszerű intézkedés ellenére sem volt elkerülhető. Időjárás, ATC-sztrájk, repülőtér-lezárás, madárütközés: igen. Műszaki hiba, saját személyzet sztrájkja, személyzethiány, rotációs késés: nem. Ellátás és visszatérítés rendkívüli körülménynél is jár.

Mi a rendkívüli körülmény?

A rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerint a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a törlést „olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni”. A rendelet nem ad definíciót, csak a (14) preambulumbekezdés sorol példákat: politikai instabilitás, a járat üzemeltetésével összeegyeztethetetlen időjárás, biztonsági kockázat, váratlan repülésbiztonsági hiányosság, a légitársaság működését érintő sztrájk.

Az Európai Bíróság a Wallentin-Hermann-ügyben (C-549/07) adta a máig használt kétlépcsős tesztet: a körülmény akkor rendkívüli, ha jellegénél vagy eredeténél fogva nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységéhez, és kívül esik a tényleges befolyásán. Mindkét feltételnek teljesülnie kell. Ráadásul a légitársaságnak azt is igazolnia kell, hogy a rendelkezésére álló személyi, tárgyi és pénzügyi eszközökkel mindent megtett – a tartalékgép vagy -személyzet bevetése, a más légitársaságnál való átfoglalás is ide tartozik.

Mi rendkívüli körülmény, és mi nem?

Rendkívüli körülmény – általában nem jár kártérítés

Az adott járatot ténylegesen érintő szélsőséges időjárás (vihar, köd, hó, jég, erős szél a megadott határ felett)
Légiforgalmi irányítók sztrájkja; ATC által elrendelt kapacitáskorlátozás, slot-késés
Repülőtér lezárása, kifutópálya-zárlat, repülőtéri rendszerhiba (pl. üzemanyag-ellátás)
Repülőtéri személyzet (biztonsági, földi kiszolgáló, ha nem a légitársaság alkalmazottja) sztrájkja
Madárral ütközés (C-315/15 Pešková)
Idegen tárgy (csavar) a kifutópályán, amely a gumit sérti (C-501/17 Germanwings)
Rejtett gyártási hiba, amelyet a gyártó vagy hatóság elismert; hatósági repülési tilalom (pl. 737 MAX)
Politikai instabilitás, háború, terrorfenyegetés, légtérzár
Vulkáni hamu (C-12/11 McDonagh)
Rendbontó utas miatti kényszerleszállás (C-74/19 TAP)
Súlyos, a repülőtér egészét érintő informatikai leállás (pl. 2024. júliusi CrowdStrike-eset) – vitatott, de többnyire elfogadott

Nem rendkívüli körülmény – jár a kártérítés

Műszaki hiba karbantartásból, elhasználódásból, váratlan alkatrészhibából (C-549/07, C-257/14)
A légitársaság saját személyzetének sztrájkja – szakszervezeti és „vad” sztrájk egyaránt (C-28/20, C-195/17)
Személyzet hiánya, betegsége, munkaidő-korlát túllépése (C-156/22)
A korábbi járat késése, ha az ok maga nem rendkívüli („rotációs késés”)
Túl szűk fordulóidő vagy csatlakozási idő
A gép késői érkezése a bázisról; a gép más járatra való átcsoportosítása
Kereskedelmi törlés (kevés utas)
A légitársaság által megbízott földi kiszolgáló hibája (késői catering, takarítás, lépcső)
A légitársaság saját informatikai rendszerének hibája
Általános, előre ismert forgalmi helyzet (nyári csúcs, ismert építkezés a repülőtéren)
Időjárás, amely a járatot nem érintette, csak „a régiót”

A légitársaságok leggyakoribb kifogásai – és a válasz rájuk

Kifogás	Mi az igazság
„Rossz időjárás”	Csak akkor, ha az adott járatot, az adott időpontban érintette. A METAR/TAF adatok nyilvánosak; ha más gépek indultak, a kifogás gyenge.
„Légiforgalmi irányítási korlátozás”	Valódi ATC-slot gyakran rendkívüli, de az Eurocontrol-adatokból ellenőrizhető, és a késés sokszor csak 30–60 perc – a többi a légitársaságé.
„Műszaki hiba, az Ön biztonsága érdekében”	A biztonság fontos, de a műszaki hiba a légitársaság kockázata (C-549/07). Kártérítés jár.
„Operatív okok”	Nem jogi kategória. Konkrét okot kell megjelölni; az „operatív ok” jellemzően személyzet- vagy gépkiosztási probléma – jár.
„Az előző járat késése”	Csak akkor mentesít, ha az előző járat késésének oka maga rendkívüli volt, és nem lehetett tartalékgéppel kezelni.
„Sztrájk”	Kié? ATC vagy repülőtéri dolgozók: igen. Saját pilóták, légiutas-kísérők: nem (C-28/20).
„A késés nem érte el a 3 órát”	Az ajtónyitás ideje számít az érkezési kapunál (C-452/13), nem a leszállás vagy a „blokk-idő”. Flightradar24 és a repülőtéri adatok ellenőrizhetők.
„Ez benne van az ÁSZF-ben”	A rendelet jogairól nem lehet lemondani (15. cikk); az ÁSZF nem írhatja felül.

Ki bizonyít?

A bizonyítási teher a légitársaságon van (5. cikk (3)). Nem elég állítani, hogy rendkívüli körülmény állt fenn: dokumentumokkal (műszaki napló, ATC-üzenet, METAR, hatósági határozat) kell igazolni, és azt is, hogy a légitársaság észszerű intézkedéseket tett. A bíróságok ezt következetesen megkövetelik; a sablonos elutasítás nem bizonyíték. A légitársaság a gépe üzemeltetési adatait köteles kiadni a hatóságnak és a bíróságnak.

Mi jár rendkívüli körülmény esetén is?

Ellátás (9. cikk): étkezés, frissítő, telefonhívás, és ha szükséges, szállás és transzfer – korlátlan ideig, akár több napig is (C-12/11 McDonagh, a 2010-es vulkáni hamufelhő idején).
Visszatérítés vagy átfoglalás (8. cikk) törlésnél – a lehető legkorábbi járatra, más légitársaságéra is.
A saját költségek megtérítése, ha a légitársaság az ellátást nem biztosította.

A kártérítés tehát elmaradhat, de az ellátás és a visszatérítés nem.

Gyakori kérdések

A légitársaság azt írta: „a késést az előző járat rossz időjárás miatti késése okozta”. Jogos?

Részben. A rendkívüli körülmény akkor is hivatkozható, ha ugyanannak a gépnek egy korábbi járatát érintette, feltéve, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat van (C-74/19). De a légitársaságnak azt is bizonyítania kell, hogy mindent megtett a késés csökkentésére – pl. volt-e tartalékgép, lehetett-e átfoglalni. Sok esetben a „továbbgyűrűző” késés oka valójában a szűk fordulóidő, ami nem rendkívüli.

Villámcsapás érte a gépet. Rendkívüli körülmény?

Igen, a villámcsapás külső esemény, amely nem a légitársaság rendes tevékenységének része. De az ezt követő kötelező műszaki ellenőrzés idejét a légitársaságnak minimalizálnia kell – ha a szokásosnál sokkal tovább tartott, vitatható.

A pilóta megbetegedett az indulás előtt. Jár kártérítés?

Igen. Az Európai Bíróság 2023-ban (C-156/22 TAP) kimondta: a személyzet tagjának váratlan betegsége vagy halála a légitársaság rendes tevékenységének kockázata, nem rendkívüli körülmény – a légitársaságnak tartalékszemélyzetet kell biztosítania.

Kerozinhiány vagy a repülőtér üzemanyag-ellátásának hibája?

Ha a repülőtér általános üzemanyag-ellátási rendszere hibásodott meg, az rendkívüli körülmény lehet (C-308/21 SATA). Ha a légitársaság saját tankolási szervezése hibázott, nem.

A légitársaság nem válaszol, csak „rendkívüli körülmény”-t ír indoklás nélkül. Mit tegyek?

Kérje írásban a konkrét okot és a bizonyítékot. A 2027. október 23-tól alkalmazandó új szabályok szerint a légitársaságnak indokolatlan késedelem nélkül közölnie kell a fennakadás okát, és ha nem fizet, 30 napon belül indokolnia kell. Addig is: az AirHelp az Eurocontrol- és időjárási adatokból ellenőrzi az állításokat, és ha a kifogás nem állja meg a helyét, hatósági vagy bírósági útra viszi az ügyet.

Kapcsolódó útmutatók

Jogi források: 261/2004/EK rendelet 5. cikk (3), (14)–(15) preambulumbekezdés; EUB C-549/07, C-257/14, C-315/15, C-501/17, C-195/17, C-28/20, C-74/19, C-12/11, C-156/22, C-308/21. Tájékoztató tartalom, nem jogi tanácsadás.