Az időjárás az egyik leggyakoribb ok, amire a légitársaságok hivatkoznak – és sokszor jogosan. A rossz idő rendkívüli körülmény lehet, de csak akkor, ha az adott járatot valóban az időjárás akadályozta.
Mikor rendkívüli körülmény az időjárás?
- Ha olyan időjárás volt, amelyben a járat nem indulhatott biztonságosan: zivatar, erős szél, sűrű köd a leszállási minimum alatt, heves havazás, jegesedés.
- Ha a reptér vagy a légiforgalmi irányítás az időjárás miatt korlátozta a forgalmat.
Mikor nem?
- Ha az időjárás más járatokat érintett, de az Önét nem – az „általában rossz idő volt” nem elég.
- Ha a légitársaság a szokásos téli működést nem készítette elő (pl. a jégtelenítés megszokott része a téli üzemnek).
- Ha a késés valójában más okból – műszaki hibából, személyzethiányból – nőtt 3 óra fölé.
A „lánc” késések
Gyakori, hogy egy reggeli viharos járat miatt egész nap késik ugyanaz a gép. Az Európai Unió Bírósága szerint (C-74/19, Transportes Aéreos Portugueses) a légitársaság a korábbi járatot érintő rendkívüli körülményre is hivatkozhat – de csak ha közvetlen az összefüggés, és bizonyítja, hogy mindent megtett a késés csökkentéséért (pl. csere gép, átszervezés).
Mi jár ilyenkor is?
Rendkívüli körülmény esetén is jár az ellátás a várakozás alatt – az Európai Unió Bírósága szerint (C-12/11, McDonagh, vulkáni hamufelhő) ez akkor is kötelező, ha a fennakadás napokig tart. Törlésnél jár az átfoglalás vagy a jegyár visszatérítése.
Mit tegyen?
- Jegyezze fel, mit mondtak a késés okáról, és nézze meg, más járatok indultak-e közben ugyanoda.
- Kérje írásban a konkrét okot – a bizonyítás a légitársaság dolga.
- Ha kétséges, nyújtsa be az igényt a panaszlevél-mintával – vagy bízza egy kárigénykezelőre, amely időjárási adatokkal ellenőrzi a légitársaság állítását.