A sztrájk a légitársaságok egyik kedvenc hivatkozási alapja az EU261 szerinti „rendkívüli körülményre”. A rendelet preambuluma valóban említi a „légi fuvarozó működését érintő sztrájkot” – de az Európai Bíróság 2018 óta több ítéletben szűkítette ezt annyira, hogy ma a sztrájkok jelentős részénél jár a kártérítés. A kulcs: ki sztrájkol?
A légitársaság saját dolgozói: jár a kártérítés
A fordulópont a Krüsemann-ügy (C-195/17, 2018): a TUIfly dolgozói egy átszervezési bejelentés után tömegesen betegállományba vonultak („vad sztrájk”). A Bíróság kimondta: a légitársaság belső döntéseiből fakadó munkaügyi konfliktus a rendes tevékenysége része, tehát nem rendkívüli körülmény.
Ezt 2021-ben az Airhelp kontra SAS ügy (C-28/20) terjesztette ki a szakszervezet által szervezett, jogszerű sztrájkra is: a SAS pilótáinak 2019-es sztrájkja miatt törölt járatokért jár a kártérítés, mert a bérvita a légitársaság és a dolgozói közötti, a vállalat befolyása alatt álló ügy. A Bíróság szerint a légitársaság a sztrájk kockázatát a kollektív tárgyalásokon kezelheti.
Következmény: a Lufthansa, az Austrian, a Finnair, az Aer Lingus, a SAS, az easyJet, a Ryanair vagy a Wizz Air saját pilótáinak, légiutas-kísérőinek, földi dolgozóinak sztrájkja miatt törölt vagy 3 órán túl késő járatokért jár a 250–600 €.
Külső sztrájk: nem jár kártérítés, de az ellátás igen
A légitársaságon kívüli szereplők sztrájkja viszont valódi rendkívüli körülmény:
- Légiforgalmi irányítók (ATC) – Franciaországban, Olaszországban, Görögországban rendszeres.
- Repülőtéri dolgozók – biztonsági ellenőrök, poggyászkezelők, tűzoltók, ha nem a légitársaság alkalmazottai. (Ha a légitársaság saját földi kiszolgáló leányvállalata sztrájkol, az már belső.)
- Üzemanyag-ellátó, határőrség, vám.
Ilyenkor kártérítés nem jár, de a légitársaság továbbra is köteles átfoglalni vagy visszatéríteni, és a várakozás alatt ellátást adni – a rendkívüli körülmény ez alól nem mentesít. Ráadásul ha a sztrájkot napokkal korábban bejelentették, és a légitársaság nem szervezte át a menetrendet, vitatható, hogy minden észszerű intézkedést megtett-e.
Szürke zóna: mit mond a bíróság és az új rendelet?
Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint a légitársaság saját személyzetének sztrájkja nem rendkívüli körülmény – akkor sem, ha a szakszervezet szabályosan hirdette meg (C-28/20, Airhelp kontra SAS), és a „vadsztrájk” sem az (C-195/17, Krüsemann). A külső szereplők – légiforgalmi irányítók, reptéri dolgozók – sztrájkja viszont általában az, de a légitársaságnak ilyenkor is bizonyítania kell, hogy mindent megtett a zavar elkerüléséért. A 2027. október 23-tól alkalmazandó (EU) 2026/2202 rendelet mellékletben sorolja fel a rendkívüli körülmények példáit; a lista nem kimerítő, a korábbi járatokra pedig a bírósági gyakorlat az irányadó.
Mit tegyen sztrájk esetén?
- Azonosítsa, ki sztrájkol. A hírekből és a légitársaság közleményéből kiderül. „Grève des contrôleurs aériens” = ATC (nem jár); „Lufthansa-Piloten streiken” = saját (jár).
- Kérjen átfoglalást vagy visszatérítést – mindkét esetben jár.
- Kérjen ellátást, és őrizze meg a számlákat.
- Nyújtsa be az igényt, ha a sztrájk belső volt. A légitársaság valószínűleg „rendkívüli körülményre” hivatkozva elutasítja – ez az esetek többségében jogilag nem állja meg a helyét.
Ellenőrizze: Jár-e kártérítés a járatára? · Rendkívüli körülmények részletesen