Röviden: A műszaki hiba – akár elhasználódásból, akár karbantartási problémából ered, akár váratlanul ment tönkre egy alkatrész – nem rendkívüli körülmény. Ha 14 napon belül közölt törlést vagy 3 órát elérő érkezési késést okozott, általában jár a 250–600 € (kb. 100 000 Ft – 240 000 Ft) kártérítés. A kivételek szűkek: a gyártó vagy hatóság által feltárt rejtett gyártási vagy tervezési hiba, a szabotázs vagy terrorcselekmény, és a kívülről okozott kár, például a kifutópályán heverő idegen tárgy.
A szabály: a műszaki hiba a légitársaság kockázata
A 261/2004/EK rendelet (14) preambulumbekezdése a lehetséges rendkívüli körülmények között említi a váratlan repülésbiztonsági hiányosságokat, és a légitársaságok gyakran hivatkoznak rá. Az Európai Unió Bírósága (EUB) azonban szűken értelmezi. A Wallentin-Hermann-ítéletben (C-549/07, 2008. december 22.) kimondta: a törlést okozó műszaki probléma nem rendkívüli körülmény, kivéve, ha olyan eseményből ered, amely jellegénél vagy eredeténél fogva nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységéhez, és kívül esik a tényleges befolyásán.
A légitársaságok rendszeresen szembesülnek műszaki problémákkal; ezek kezelése – karbantartással, tartalékalkatrészekkel, tartalékgépekkel – az üzlet része. Ugyanez az ítélet két olyan pontot is rögzít, amelyről a légitársaságok szívesen megfeledkeznek:
- az, hogy egy légitársaságnál milyen gyakoriak a műszaki problémák, önmagában semmit nem bizonyít; és
- a karbantartási minimumszabályok betartása önmagában nem igazolja, hogy a légitársaság minden észszerű intézkedést megtett.
Az Európai Bizottság 2024-es iránymutatása így foglalja össze: nem lehet rendkívüli az a műszaki probléma, amely karbantartás során derül ki, vagy a karbantartás elmulasztásából ered, és az sem, amely váratlanul jelentkezik, és a rutinellenőrzéseken nem derült ki, ha a légitársaság rendes tevékenységéhez tartozik.
Rendkívüli-e? Műszaki okok összevetve
| Ok | Rendkívüli? | Jogalap |
|---|---|---|
| Karbantartás során talált vagy rossz karbantartásból eredő hiba | Nem | C-549/07 Wallentin-Hermann |
| Szabályos karbantartás ellenére, váratlanul és idő előtt meghibásodó alkatrész | Nem | C-257/14 van der Lans |
| „On condition” (csak meghibásodáskor cserélt) alkatrész hibája, akkor is, ha volt raktáron tartalék | Nem | C-832/18 Finnair |
| A repülőtér mobil utaslépcsője nekiütközik a gépnek | Nem | C-394/14 Siewert |
| A gyártó vagy hatóság által feltárt, a repülésbiztonságot érintő rejtett gyártási vagy tervezési hiba | Általában igen | C-549/07 (26. pont); C-411/23; C-385/23 |
| Szabotázs vagy terrorcselekmény okozta kár | Általában igen | C-549/07; C-257/14 |
| A kifutópályán lévő idegen tárgy által sértett gumi | Általában igen | C-501/17 Germanwings |
| Más üzemeltető gépéből kifolyt üzemanyag miatt lezárt kifutópálya | Igen | C-159/18 Moens |
| A repülőtér üzemanyag-ellátó rendszerének általános leállása (ha a repülőtér felel érte) | Általában igen | C-308/21 SATA |
| Madárütközés | Általában igen | C-315/15 Pešková – lásd madárütközés |
Az „általában igen” azt jelenti, hogy az esemény lehet rendkívüli; a légitársaságnak ilyenkor is bizonyítania kell, hogy az okozta az Ön késését, és hogy minden észszerű intézkedést megtett.
A vezető ítéletek
Wallentin-Hermann kontra Alitalia (C-549/07, 2008)
Egy család 2005. június 28-ra foglalt az Alitaliánál Bécsből Brindisibe, római átszállással. Öt perccel az indulás előtt közölték velük, hogy a járatot törölték, mert az előző napi ellenőrzésen összetett hajtóműhibát találtak a turbinában. A Bíróság itt fektette le a ma is használt kétlépcsős tesztet, és kimondta, hogy a műszaki probléma nem menti fel az Alitaliát, hacsak nem a rendes tevékenységén és befolyásán kívül eső eseményből ered. Két példát is adott arra, ami megfelelne: a gyártó vagy egy illetékes hatóság által a már forgalomban lévő gépeknél feltárt, a repülésbiztonságot érintő rejtett gyártási hiba, és a szabotázs vagy terrorcselekmény okozta kár.
van der Lans kontra KLM (C-257/14, 2015)
Van der Lans asszony KLM-járata Quitóból Amszterdamba 2009 augusztusában 29 órás késéssel érkezett. Az egyik hajtómű nem indult be, mert két alkatrész – az üzemanyag-szivattyú és a hidromechanikus egység – hibás volt, és a cserealkatrészeket Amszterdamból kellett odaszállítani. A KLM arra hivatkozott, hogy az alkatrészek nem lépték túl az átlagos élettartamukat, és mintegy egy hónappal korábban, karbantartáskor ellenőrizték őket. A Bíróság szerint az a műszaki probléma, amely váratlanul jelentkezett, nem rossz karbantartásnak tudható be, és a rutinellenőrzéseken sem derült ki, mégsem rendkívüli körülmény. A gépek megterhelő körülmények között üzemelnek, egyetlen alkatrész sem tart örökké, így az ilyen meghibásodás a légitársasági működéssel jár.
Siewert kontra Condor (C-394/14, 2014)
Egy Condor-járat előtti estén a stuttgarti repülőtéren egy mobil utaslépcső nekiütközött a gépnek, és megsértette a szárnyát. A Bíróság 2014. november 14-i végzése szerint ez nem rendkívüli körülmény: a lépcső és az utashíd a légi közlekedés nélkülözhetetlen része, így az ilyen ütközés a légitársaság rendes tevékenységéhez tartozik.
Finnair (C-832/18, 2020)
A Bíróság szerint az úgynevezett „on condition” alkatrész – amelyet csak akkor cserélnek, ha meghibásodik – hibája elvben a gép üzemeltetési rendszeréhez kapcsolódik, és nem rendkívüli, akkor sem, ha a légitársaság tartalékalkatrészt tart raktáron.
A brit gyakorlat röviden: Jet2.com v Huzar (2014)
Az angol fellebbviteli bíróság egy Malaga–Manchester járatnál, amely egy előre nem látható vezetékhiba miatt mintegy 27 órát késett, a Wallentin-Hermann-tesztet alkalmazva kimondta: a gépek rendes üzemében felmerülő műszaki problémák akkor is a légitársaság tevékenységéhez tartoznak, ha előre nem láthatók, és nem az a kérdés, hibázott-e a légitársaság. A Jet2-nak fizetnie kellett. A brit gyakorlat tehát ugyanoda jut, mint az EUB.
Mikor lehet rendkívüli egy műszaki probléma?
Rejtett gyártási vagy tervezési hiba. Két 2024. június 13-i ítélet a Wallentin-Hermann-féle példát bontotta ki. A C-411/23 ügyben a hajtóműgyártó hónapokkal a járat előtt tájékoztatta a légitársaságot az adott géptípus hajtóműveinek nagynyomású kompresszorlapátjaiban rejlő tervezési hibáról; a Bíróság szerint egy ilyen hiba észlelése rendkívüli körülmény, akkor is, ha a légitársaságot előre figyelmeztették. A Finnair-ügyben (C-385/23) egy alig öt hónapja forgalomban lévő új géptípus üzemanyagszint-mérőjének hibája egy 2016. márciusi Helsinki–Bangkok járat előtt azért lehetett rendkívüli, mert a gyártó később elismerte, hogy az a típus összes gépét érintő, a repülésbiztonságra kiható rejtett tervezési hiba.
Az ügyekben közös, hogy a hibát a gyártó vagy egy hatóság egy egész flottára vagy típusra kiterjedően ismerte el. Ha az Ön gépén egyetlen alkatrész ment tönkre, az nem ilyen eset, még ha rosszul gyártották is. Rejtett hibánál is bizonyítania kell a légitársaságnak az észszerű intézkedéseket: a C-411/23 szerint ehhez tartozhat egy tartalék flotta készenlétben tartása is, ha ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.
Szabotázs és terrorcselekmény. A szabotázs vagy terrorcselekmény okozta kár rendkívüli (C-549/07; C-257/14). Lásd: biztonság és randalírozó utas.
Repülőtéri és kifutópálya-események
- Idegen tárgy a pályán. A Germanwings-ügyben (C-501/17, 2019. április 4.) egy Dublin–Düsseldorf járat előtt csavart találtak a gumiban, ezért gumit kellett cserélni. A kifutópályán lévő idegen tárgy okozta kár rendkívüli – de a légitársaságnak bizonyítania kell, hogy minden rendelkezésére álló személyzetet, eszközt és pénzügyi forrást bevetett, hogy a gumicsere ne okozzon hosszú késést.
- Üzemanyag a pályán. A Moens kontra Ryanair ügyben (C-159/18, 2019. június 26.) egy 2015. december 21-i Treviso–Charleroi járat 4 óra 23 perc késéssel érkezett, mert a pályára kifolyt üzemanyag miatt több mint 2 órára lezárták azt. Ez rendkívüli, ha az üzemanyag nem a légitársaság saját gépéből származott, és a repülőtér hatóságai által elrendelt pályazárat észszerű intézkedésekkel sem lehetett elkerülni.
- Az üzemanyag-ellátás leállása. A SATA International-ügyben (C-308/21, 2022. július 7.) az indulási repülőtér üzemanyag-ellátó rendszerének általános leállása – ahol azért a repülőtér felelt – rendkívüli körülmény lehetett.
Mit kell a légitársaságnak bizonyítania?
- Mi hibásodott meg és miért – az alkatrészt, a hibát és annak eredetét, rendszerint a műszaki napló alapján.
- Ha rejtett hibára hivatkozik: a gyártó vagy a hatóság értesítését, amely a hibát a flottára vagy a típusra kiterjedően azonosítja.
- Ha külső okra hivatkozik (idegen tárgy, harmadik fél járműve, szabotázs): ennek bizonyítékát.
- Az észszerű intézkedéseket: mit tett a gép gyors javításáért, tartalékgép kereséséért vagy az utasok átfoglalásáért.
Mit tehet Ön?
- Jegyezze fel, mit mondtak a kapunál és a gépen, és őrizze meg az SMS-eket, e-maileket.
- Kérje írásban a konkrét hibát és annak okát. A „műszaki okok” nem válasz. A panaszlevél-generátor és a panaszlevél-minta segít.
- Igényeljen, hivatkozva a Wallentin-Hermann (C-549/07) és a van der Lans (C-257/14) ítéletre.
- Lépjen tovább, ha a légitársaság bizonyíték nélkül utasít el, vagy 2 hónapon belül nem válaszol: fogyasztóvédelmi hatóság (budapesti járatnál Budapest Főváros Kormányhivatala), békéltető testület, bíróság – lásd: igényérvényesítés Magyarországon.
Műszaki hiba miatt késett? Nézze meg, mennyi jár
Két perc, regisztráció nélkül, ingyen.
Gyakori kérdések
A légitársaság szerint a hiba „az Ön biztonsága érdekében” okozott késést. Ettől rendkívüli?
Nem. A biztonság az oka annak, hogy a gép nem repülhetett, nem annak, hogy a hiba bekövetkezett. A Wallentin-Hermann-ítélet (C-549/07) szerint a műszaki probléma csak akkor rendkívüli körülmény, ha olyan eseményből ered, amely nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységéhez, és kívül esik a tényleges befolyásán. A hibák felderítése és javítása a légitársasági működés része.
Az alkatrész váratlanul ment tönkre, pedig a karbantartás szabályos volt. Ez rendkívüli?
Nem. A van der Lans-ügyben (C-257/14) a KLM arra hivatkozott, hogy két hajtómű-alkatrész az átlagos élettartama előtt hibásodott meg, és egy hónappal korábban ellenőrizték. A Bíróság szerint ez sem rendkívüli: egyetlen alkatrész sem tart örökké, és a váratlan meghibásodás a gépek üzemeltetésével jár.
Mi van, ha a gyártó a hibás?
Attól függ. A gyártó vagy egy hatóság által feltárt, a repülésbiztonságot érintő rejtett gyártási vagy tervezési hiba, amely egy flottát vagy típust érint, rendkívüli lehet (C-549/07, C-411/23, C-385/23). Egyetlen gép egyetlen hibás alkatrésze nem az, még ha a gyártó készítette is. A légitársaság a saját kárát a gyártótól követelheti (13. cikk) – ez az Ön igényét nem csökkenti.
Madár ütközött a hajtóműbe. Ez műszaki hiba?
Nem – a madárütközés külső esemény, és általában rendkívüli (C-315/15 Pešková). A légitársaságnak ilyenkor is a lehető legrövidebbre kell szorítania a késést. Lásd: madárütközés.
A repülőtéren egy jármű nekiment a gépünknek. Ki felel?
Ha a repülőtér mobil utaslépcsője volt, az EUB szerint ez nem rendkívüli, mert a lépcső és az utashíd a légi közlekedés nélkülözhetetlen része (C-394/14 Siewert). A Bizottság 2024-es iránymutatása olyan későbbi ítéleteket is ismertet, amelyekben egy másik légitársaság gépe vagy egy harmadik fél catering-járműve által okozott ütközés rendkívüli lehetett. Kérdezze meg, pontosan mi ütközött a géppel.
Honnan tudom meg, mi volt a hiba?
Kérje írásban a légitársaságtól a konkrét alkatrészt, a hiba észlelésének időpontját és azt, hogy mit tettek. A Bizottság iránymutatása szerint ha a légitársaság bizonyítékra – például a műszaki napló kivonatára – hivatkozik, azt a válaszához csatolnia kell.
Tájékoztató tartalom, nem jogi tanácsadás. Független tájékoztató oldal vagyunk, nem ügyvédek és nem az AirHelp.
Források
- 261/2004/EK rendelet – 5. cikk, (14) preambulumbekezdés – EUR-Lex
- Értelmező iránymutatás a 261/2004/EK rendelethez (C/2024/5687), 5.2. pont – Európai Bizottság, Hivatalos Lap
- C-549/07 Wallentin-Hermann kontra Alitalia, 2008. december 22-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-394/14 Siewert kontra Condor, 2014. november 14-i végzés – Európai Unió Bírósága
- C-257/14 van der Lans kontra KLM, 2015. szeptember 17-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-501/17 Germanwings, 2019. április 4-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-159/18 Moens kontra Ryanair, 2019. június 26-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-832/18 Finnair, 2020. március 12-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-308/21 SATA International – Azores Airlines, 2022. július 7-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-411/23 (rejtett hajtóműtervezési hiba), 2024. június 13-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-385/23 Finnair, 2024. június 13-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- Jet2.com Ltd v Huzar [2014] EWCA Civ 791 – Court of Appeal (Anglia és Wales)
Minden szabályt a fenti forrásokkal vetünk össze. Hibát talált? Írjon nekünk – szerkesztési elveink.