Röviden: A személyzet betegsége – akár hirtelen betegség vagy haláleset közvetlenül az indulás előtt –, a létszámhiány és a tömeges betegszabadság nem rendkívüli körülmény. Ha 14 napon belül közölt törlést vagy 3 órát elérő érkezési késést okozott, általában jár a 250–600 € (kb. 100 000 Ft – 240 000 Ft) kártérítés. A lejárt munkaidő azon múlik, mi okozta a korábbi késést. A repülőtér által alkalmazott dolgozók hiánya más eset: az rendkívüli lehet.
Rendkívüli-e? Személyzeti okok összevetve
| Ok | Rendkívüli? | Jogalap |
|---|---|---|
| A pilóta vagy egy légiutas-kísérő a járat előtt megbetegszik, nincs helyettes | Nem | C-156/22 TAP; brit Lipton-ügy (2021) |
| A személyzet egy tagja nem sokkal az indulás előtt váratlanul elhunyt | Nem | C-156/22 TAP |
| Általános létszámhiány, beosztási probléma, nincs tartalékszemélyzet | Nem | Wallentin-Hermann-teszt (belső esemény) |
| A személyzet tömegesen betegállományba megy („vad” sztrájk) | Nem | C-195/17 Krüsemann |
| Lejárt munkaidő egy korábbi, belső okú késés után | Nem | Az alapul szolgáló ok belső |
| Lejárt munkaidő egy valódi rendkívüli esemény után | Attól függ | Közvetlen ok-okozati kapcsolat és észszerű intézkedések (C-74/19) |
| A repülőtér-üzemeltető poggyászrakodóinak hiánya | Lehet | C-405/23 Touristic Aviation Services |
A személyzet betegsége: a TAP-ítélet (2023)
A TAP egy Stuttgart–Lisszabon járatot üzemeltetett volna 2019. július 17-én reggel 6:05-kor. Aznap hajnali 4:15-kor a másodpilótát holtan találták a szállodai ágyában. A személyzet többi tagja a sokk miatt repülésre alkalmatlannak nyilvánította magát; a légitársaság bázisán kívül nem volt helyettes személyzet, így a járatot törölték, és Lisszabonból kellett új személyzetet odarepíteni.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2023. május 11-i ítéletében (C-156/22–C-158/22) kimondta: a járat üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen személyzeti tag nem sokkal az indulás előtti, váratlan – betegség vagy haláleset miatti – kiesése nem rendkívüli körülmény. A személyzet hiányzására való felkészülés a légitársasági működés része: a légitársaságnak tartalékszemélyzettel kell számolnia.
A brit gyakorlat röviden: Lipton (2021)
Az angol fellebbviteli bíróság már 2021. március 30-án ugyanerre jutott a Lipton v BA City Flyer ügyben: egy milánói járat kapitánya szolgálaton kívül betegedett meg, helyettes nem volt, a járatot törölték. A bíróság szerint a személyzet megbetegedése bármely vállalkozásnál hétköznapi dolog – a gép elhasználódásához hasonlóan a légitársaság rendes tevékenységének része –, és nem számít, hogy a betegség a munkakezdés előtt vagy után kezdődött. A légitársaságnak fizetnie kellett.
Mivel a beteg vagy elhunyt személyzeti tag miatti törlésre a jelenlegi ítélkezési gyakorlat alapján a légitársaságnak nincs valódi védekezése, ilyenkor rendszerint már csak azzal érvelhet, hogy a késés nem érte el a 3 órát, vagy hogy a törlést legalább 14 nappal előre közölte.
Általános létszámhiány és tömeges betegszabadság
Ha egy légitársaságnak nincs elég pilótája vagy légiutas-kísérője a menetrendjéhez, az ok belső: a toborzás, a beosztás és a tartalékszemélyzet a légitársaság befolyási körébe tartozik. Ez a Wallentin-Hermann-teszt (C-549/07) egyenes következménye.
Ugyanez igaz, ha a személyzet tömegesen marad távol. A Krüsemann-ügyben (C-195/17, 2018. április 17.) a TUIfly személyzete egy váratlan átszervezési bejelentés után tömegesen jelentett beteget. Az EUB szerint ez a „vad” sztrájk nem rendkívüli körülmény. A légitársaság saját személyzetének hivatalos sztrájkjáról a sztrájkról szóló útmutatóban írunk.
Lejárt munkaidő
A személyzet csak meghatározott óraszámot dolgozhat, és ha egy késés miatt túllépnék, a gép nem indulhat, amíg új személyzet nem érkezik. A légitársaságok ezt néha rajtuk kívül álló biztonsági szabályként tálalják. A szabály azonban a rendes működés része; az számít, mi okozta azt a késést, amely felemésztette a munkaidőt:
- Ha műszaki hiba, hétköznapi okból késve érkező gép vagy más belső probléma, az egész lánc a légitársaság felelőssége.
- Ha valódi rendkívüli esemény – vihar, légiforgalmi irányítási korlátozás –, a légitársaság csak akkor hivatkozhat rá, ha bizonyítja a közvetlen ok-okozati kapcsolatot, és azt, hogy észszerűen nem tudott volna helyettes személyzetet szerezni (C-74/19). Minél több ideje volt reagálni, annál nehezebb ezt bizonyítania. Lásd: továbbgyűrűző késés.
Az Európai Bizottság 2024-es iránymutatása megjegyzi, hogy a légitársaságoknak általában több erőforrásuk van a bázisukon, mint a külső állomásokon. Ez a mérlegelésnél számíthat: ha a járat a légitársaság egyik bázisáról – például Budapestről – indul, a légitársaságnak nehezebb lehet megindokolnia, miért nem tudott tartalékszemélyzetet bevetni.
A repülőtér létszámhiánya más eset
Azok a dolgozók, akik nem a légitársaságnak, hanem a repülőtér-üzemeltetőnek dolgoznak, harmadik félnek számítanak. A Touristic Aviation Services-ügyben (C-405/23, 2024. május 16.) egy 2021. július 4-i Köln/Bonn–Kósz járat 3 óra 49 perc késéssel érkezett. A késés több okból állt össze: az előző járatnál hiányzott a check-in személyzet, a repülőtér-üzemeltetőnek nem volt elég poggyászrakodója, és az ajtók bezárása után az időjárás is közbeszólt. A Bíróság szerint a repülőtér-üzemeltető poggyászrakodóinak hiánya lehet rendkívüli körülmény, de a légitársaságnak bizonyítania kell, hogy minden észszerű intézkedéssel sem kerülhette volna el, és a helyzetnek megfelelő intézkedéseket tett.
Mit kell a légitársaságnak bizonyítania?
- Pontosan milyen személyzeti probléma merült fel, és ki volt az érintett dolgozók munkáltatója.
- Ha a lejárt munkaidőt egy korábbi eseménnyel magyarázza: mi volt az az esemény, és mi a közvetlen kapcsolat az Ön járatával.
- Mit tett a helyettes személyzet megszerzéséért vagy az utasok átfoglalásáért.
Mit tehet Ön?
- Írja fel, mit mondtak – „a személyzetre várunk”, „lejárt a személyzet munkaideje”, „a kapitány rosszul van” –, időponttal együtt.
- Kérje írásban a késés okát. Ha személyzetet vagy dolgozókat említenek, kérdezze meg, kinek a dolgozóiról van szó, és miért nem volt helyettes. A panaszlevél-minta segít.
- Igényeljen, hivatkozva a TAP Portugal-ítéletre (C-156/22).
- Lépjen tovább, ha elutasítják vagy 2 hónapon belül nem válaszolnak: fogyasztóvédelmi hatóság, békéltető testület, bíróság – lásd: igényérvényesítés Magyarországon.
Személyzeti probléma miatt késett? Ellenőrizze az igényét
Két perc, regisztráció nélkül, ingyen.
Gyakori kérdések
A kapitány közvetlenül a járat előtt megbetegedett, és nem volt helyettes. Kérhetek kártérítést?
Általában igen. Az Európai Unió Bírósága a TAP Portugal-ügyben (C-156/22, 2023) kimondta: a járat üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen személyzeti tag nem sokkal az indulás előtti, váratlan betegsége vagy halála nem rendkívüli körülmény. Az angol fellebbviteli bíróság a Lipton-ügyben (2021) egy kapitány betegségéről ugyanígy döntött. A személyzet megbetegedése olyan üzleti kockázat, amelyre a légitársaságnak fel kell készülnie.
A légitársaság azt írta: „nem állt rendelkezésre személyzet”. Ez rendkívüli körülmény?
Általában nem. A beosztás és a tartalékszemélyzet biztosítása a légitársaság rendes működésének része. Csak akkor érvelhet másként, ha a személyzethiányt maga is rendkívüli esemény okozta – például a személyzet egy légtérzár miatt rekedt valahol –, és ezt a láncot bizonyítania kell.
A személyzet munkaideje lejárt. Felmenti ez a légitársaságot?
Attól függ, miért járt le. A szolgálati időkorlátok a légitársasági működés természetes részei, így a valódi kérdés az, mi okozta a korábbi késést, amely felemésztette a munkaidőt. Ha műszaki hiba vagy más belső probléma, a kártérítés jár. Ha valódi rendkívüli esemény, a légitársaságnak a közvetlen kapcsolatot és azt is bizonyítania kell, hogy észszerűen nem tudott volna helyettes személyzetet szerezni.
A repülőtéri dolgozók hiánya ugyanaz, mint a légitársaság személyzethiánya?
Nem. A repülőtér-üzemeltető által alkalmazott személyzet hiánya a légitársaságon kívüli esemény. A Touristic Aviation Services-ügyben (C-405/23, 2024) az EUB szerint a repülőtér-üzemeltető poggyászrakodóinak hiánya rendkívüli körülmény lehet, de a légitársaságnak ilyenkor is bizonyítania kell, hogy a helyzetnek megfelelő intézkedéseket tett.
Számít, hogy a pilóta otthon vagy munka közben betegedett meg?
Nem. A brit Lipton-ügyben a kapitány szolgálaton kívül jelentett beteget, és a bíróság szerint nem számított, hogy a betegség a munkakezdés előtt vagy után kezdődött. Az EUB TAP-ítéletében a másodpilóta a szállodai szobájában, az indulás előtti hajnalon hunyt el – ez sem volt rendkívüli körülmény.
Tájékoztató tartalom, nem jogi tanácsadás. Független tájékoztató oldal vagyunk, nem ügyvédek és nem az AirHelp.
Források
- 261/2004/EK rendelet – 5. cikk – EUR-Lex
- Értelmező iránymutatás a 261/2004/EK rendelethez (C/2024/5687), 5.2.2., 5.3. és 5.4. pont – Európai Bizottság, Hivatalos Lap
- C-156/22–C-158/22 TAP Portugal kontra flightright és Myflyright, 2023. május 11-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-195/17 Krüsemann és társai kontra TUIfly, 2018. április 17-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-405/23 Touristic Aviation Services kontra Flightright, 2024. május 16-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-549/07 Wallentin-Hermann, 2008. december 22-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- C-74/19 Transportes Aéreos Portugueses, 2020. június 11-i ítélet – Európai Unió Bírósága
- Lipton v BA City Flyer Ltd [2021] EWCA Civ 454 – Court of Appeal (Anglia és Wales)
Minden szabályt a fenti forrásokkal vetünk össze. Hibát talált? Írjon nekünk – szerkesztési elveink.