Röviden: A „vadsztrájk” – amikor a személyzet egy váratlan átszervezési bejelentés után tömegesen betegállományba megy – nem rendkívüli körülmény.
| Ügy | Helga Krüsemann és társai kontra TUIfly (és egyesített ügyek) |
|---|---|
| Ügyszám | C-195/17, C-197/17–C-203/17, C-226/17, C-228/17, C-254/17, C-274/17, C-275/17, C-278/17–C-286/17 és C-290/17–C-292/17 |
| Bíróság | Európai Unió Bírósága (harmadik tanács) |
| Dátum | |
| Teljes szöveg | EUR-Lex, magyar nyelvű változat |
A tényállás
Az utasok 2016. október 3. és 8. közötti TUIfly-járatokra foglaltak. 2016. szeptember 30-án a TUIfly vezetése átszervezési terveiről tájékoztatta a munkavállalókat. Ezt követően október 1. és 10. között a betegállományban lévők aránya – amely általában 10% körül volt – a pilóták körében 34–89%-ra, a légiutas-kísérők körében 24–62%-ra emelkedett.
A TUIfly felhagyott a menetrendjével, más légitársaságokat bízott meg járatai teljesítésével, és visszahívta a szabadságon lévő munkavállalókat, mégis sok járat késett vagy elmaradt; október 7-én és 8-án valamennyi németországi járatát törölte. Október 7-én este a vezetés bejelentette, hogy megállapodott a munkavállalói képviselőkkel. A TUIfly rendkívüli körülményekre hivatkozva megtagadta a kártérítést. Német helyi bíróságok – köztük az Amtsgericht Hannover – fordultak az Európai Bírósághoz.
A kérdés
Rendkívüli körülmény-e, ha a hajózószemélyzet jelentős része egy váratlan átszervezési bejelentést követően spontán módon távol marad a munkától?
A Bíróság döntése
A hajózószemélyzet jelentős részének spontán távolmaradása („vadsztrájk”), amely a légitársaság váratlan átszervezési bejelentéséből ered, és nem a munkavállalói képviselők, hanem maguk a munkavállalók felhívására, betegállományba vonulással valósult meg, nem tartozik a rendkívüli körülmények fogalmába.
Az ítélet rendelkező részének közérthető átfogalmazása. A pontos szöveg a hivatalos változatban olvasható.
Mit jelent ez Önnek?
A légitársaság és a saját munkavállalói közötti vita a légitársaság szokásos működéséhez tartozik. Akár formálisan sztrájkolnak, akár együtt jelentenek beteget, kártérítés jár, ha a többi feltétel teljesül.
A Bíróság 2021-ben, az Airhelp–SAS-ügyben ugyanezt a gondolatmenetet a szakszervezet által meghirdetett, jogszerű sztrájkra is alkalmazta.
Bővebben: Sztrájk mint kifogás · Rendkívüli körülmények · Kártérítés törölt járatért · Kártérítés járatkésésért.
Alkalmazása Magyarországon
Az EUB a 261/2004/EK rendelet értelmezéséről döntött, ezért ezt az értelmezést a magyar bíróságok és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi főosztályai is alkalmazzák, ha a járatra a rendelet vonatkozik. Hogy az előzetes döntés miért köti a tagállami bíróságokat és hatóságokat, az ítéletgyűjtemény bevezetőjében olvasható. Igényét Magyarországon a hatósági, békéltető vagy bírósági úton érvényesítheti.
Ez a szerkesztőségünk által készített közérthető összefoglaló, nem jogi tanácsadás. Az ítéletek a saját tényállásukhoz kötődnek, és a későbbi döntések pontosíthatják őket. Mielőtt egy vitában az ügyre hivatkozik, olvassa el a teljes szöveget, vagy kérjen szakmai segítséget.
Kapcsolódó ügyek
- Airhelp–SAS-ügy – A légitársaság saját személyzetének sztrájkja nem rendkívüli
- Sturgeon-ügy – Legalább 3 órás érkezési késésnél kártérítés jár
- TAP–flightright-ügy – A személyzet hirtelen betegsége vagy halála nem rendkívüli
- LE–TAP-ügy – Randalírozó utas, továbbgyűrűző késés és átfoglalás
- Moens–Ryanair-ügy – Üzemanyag miatt lezárt kifutópálya: rendkívüli körülmény
- Germanwings–Pauels-ügy – A kifutópályán heverő tárgy okozta abroncssérülés rendkívüli
Források
- A Bíróság (harmadik tanács) 2018. április 17-i ítélete, C-195/17. és társai sz. egyesített ügyek, Krüsemann és társai kontra TUIfly – EUR-Lex (az Európai Unió Kiadóhivatala)
Minden szabályt a fenti forrásokkal vetünk össze. Hibát talált? Írjon nekünk – szerkesztési elveink.