Röviden: Ezért jár kártérítés késésért: aki legalább 3 órás késéssel ér a végső úti céljára, ugyanazt az átalányösszeget kérheti, mint járattörlésnél.
| Ügy | Christopher Sturgeon és társai kontra Condor Flugdienst GmbH; Stefan Böck és Cornelia Lepuschitz kontra Air France SA |
|---|---|
| Ügyszám | C-402/07 és C-432/07 |
| Bíróság | Európai Közösségek Bírósága (negyedik tanács) |
| Dátum | |
| Teljes szöveg | EUR-Lex, magyar nyelvű változat |
A tényállás
A Sturgeon család a Condornál foglalt retúrjegyet Frankfurt am Main és Toronto között. A visszaút járata 2005. július 9-én 16.20-kor indult volna Torontóból. Az utasfelvétel után közölték velük, hogy a járatot törölték; szállodában töltötték az éjszakát, és másnap egy azonos járatszámú járattal repültek, mintegy 25 órával a tervezett időpont után érkezve Frankfurtba. Fejenként 600 €-t követeltek. A Condor szerint a járat csak késett, és a német bíróságok ebben igazat adtak neki. A Bundesgerichtshof (német szövetségi legfelsőbb bíróság) az Európai Bírósághoz fordult.
A másik ügyben Böck úr és Lepuschitz asszony az Air France-szal utazott Bécsből Párizson át Mexikóvárosba és vissza. A Mexikóváros–Párizs járatra 2005. március 7-én jelentkeztek be, amikor közölték velük, hogy a járatot törölték: a Párizsból érkező gépen műszaki hiba lépett fel, és a személyzetnek ki kellett vennie a kötelező pihenőidejét. A Continental Airlines másnapi járatán utaztak tovább. A Handelsgericht Wien (bécsi kereskedelmi bíróság) azt kérdezte, mikor válik a hosszú késés törléssé, és rendkívüli körülmény-e a műszaki hiba.
A kérdés
Törlésnek számít-e a nagyon hosszú késés? Ha nem, jár-e a késést elszenvedő utasoknak a rendelet 7. cikke szerinti átalány-kártérítés? És lehet-e a gép műszaki hibája rendkívüli körülmény?
A Bíróság döntése
- A késő járat – bármilyen hosszú is a késés – nem minősül töröltnek, ha a légitársaság eredeti tervezésének megfelelően teljesítik.
- A késést elszenvedő utasok azonban a kártérítés szempontjából a törölt járatok utasaival azonos módon kezelhetők: a 7. cikkre hivatkozhatnak, ha a végső úti céljukat az eredetileg tervezett érkezési időpont után legalább három órával érik el.
- Nem jár kártérítés, ha a légitársaság bizonyítja, hogy a hosszú késést olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés megtétele mellett sem lehetett volna elkerülni.
- A törlést vagy késést okozó műszaki hiba nem rendkívüli körülmény, kivéve, ha olyan eseményből ered, amely jellegénél vagy eredeténél fogva nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységéhez, és kívül esik a tényleges befolyásán.
Az ítélet rendelkező részének közérthető átfogalmazása. A pontos szöveg a hivatalos változatban olvasható.
Mit jelent ez Önnek?
A „kártérítés járatkésésért” a Sturgeon-ítéletnek köszönhető. A 261/2004/EK rendelet szövege átalány-kártérítést csak járattörlésre és a beszállás visszautasítására ír elő; az ítélet óta a legalább háromórás késéssel történő érkezésért is ugyanaz a 250, 400 vagy 600 € jár.
A három órát az érkezésnél, a végső úti célon kell mérni, nem az indulásnál. Ha a gép négy órát késve indult, de behozott a késésből, és csak 2 óra 50 perccel érkezett később, kártérítés nem jár.
A légitársaságok kérték az ítélet felülvizsgálatát, de a Bíróság nagytanácsa a Nelson-ügyben (2012) megerősítette.
Bővebben: Kártérítés járatkésésért · Kártérítés törölt járatért · Rendkívüli körülmények · Műszaki hiba mint kifogás · Az EU261 rendelet magyarázata.
Alkalmazása Magyarországon
Az EUB a 261/2004/EK rendelet értelmezéséről döntött, ezért ezt az értelmezést a magyar bíróságok és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi főosztályai is alkalmazzák, ha a járatra a rendelet vonatkozik. Hogy az előzetes döntés miért köti a tagállami bíróságokat és hatóságokat, az ítéletgyűjtemény bevezetőjében olvasható. Igényét Magyarországon a hatósági, békéltető vagy bírósági úton érvényesítheti.
Ez a szerkesztőségünk által készített közérthető összefoglaló, nem jogi tanácsadás. Az ítéletek a saját tényállásukhoz kötődnek, és a későbbi döntések pontosíthatják őket. Mielőtt egy vitában az ügyre hivatkozik, olvassa el a teljes szöveget, vagy kérjen szakmai segítséget.
Kapcsolódó ügyek
- Germanwings–Pauels-ügy – A kifutópályán heverő tárgy okozta abroncssérülés rendkívüli
- Krüsemann–TUIfly-ügy – A személyzet tömeges betegállománya („vadsztrájk”) nem rendkívüli
- van der Lans–KLM-ügy – A váratlan alkatrészhiba sem rendkívüli körülmény
- Siewert–Condor-ügy – A gépnek ütköző földi eszköz nem rendkívüli körülmény
- Wallentin-Hermann-ügy – A műszaki hiba főszabály szerint a légitársaság kockázata – a kétlépcsős teszt
- TAP–flightright-ügy – A személyzet hirtelen betegsége vagy halála nem rendkívüli
Források
- A Bíróság (negyedik tanács) 2009. november 19-i ítélete, C-402/07. és C-432/07. sz. egyesített ügyek, Sturgeon és társai – EUR-Lex (az Európai Unió Kiadóhivatala)
Minden szabályt a fenti forrásokkal vetünk össze. Hibát talált? Írjon nekünk – szerkesztési elveink.