Röviden: A váratlan műszaki hiba, amelyet nem rossz karbantartás okozott, és a rutinellenőrzés sem tárt fel, szintén nem rendkívüli körülmény.
| Ügy | van der Lans kontra Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV (KLM) |
|---|---|
| Ügyszám | C-257/14 |
| Bíróság | Európai Unió Bírósága (kilencedik tanács) |
| Dátum | |
| Teljes szöveg | EUR-Lex, magyar nyelvű változat |
A tényállás
Van der Lans asszony a KLM Quito (Ecuador)–Amszterdam járatára foglalt, amely 2009. augusztus 13-án helyi idő szerint 9.15-kor indult volna. A gép csak másnap 19.30-kor szállt fel, és 29 órás késéssel érkezett Amszterdamba.
A KLM szerint Guayaquilban hátratoláskor az egyik hajtómű nem indult be, mert nem kapott üzemanyagot. Két alkatrész hibásodott meg – a hajtómű üzemanyag-szivattyúja és a hidromechanikus egység –, és ezeket Amszterdamból kellett odaszállítani. Az alkatrészeket nem vizsgálták tovább, mert erre csak a gyártó lett volna képes. Van der Lans asszony 600 €-t követelt a Rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság) előtt, amely az Európai Bírósághoz fordult.
A kérdés
Rendkívüli körülmény-e az a műszaki hiba, amely váratlanul lép fel, nem rossz karbantartásra vezethető vissza, és a rendszeres karbantartási ellenőrzések során sem derült ki?
A Bíróság döntése
Az olyan műszaki hiba, mint amely ebben az ügyben váratlanul lépett fel, nem a hiányos karbantartásnak tudható be, és a rendszeres karbantartási ellenőrzések során sem fedezték fel, nem tartozik a rendkívüli körülmények fogalmába.
Az ítélet rendelkező részének közérthető átfogalmazása. A pontos szöveg a hivatalos változatban olvasható.
Mit jelent ez Önnek?
A légitársaság nem hivatkozhat arra, hogy a hiba „előre nem látható” volt, vagy hogy a gép minden ellenőrzésen átment. Az alkatrészek idő előtti meghibásodása a légitársaság működésének szokásos kockázata, így kártérítés jár.
Ha az elutasító levél „váratlan műszaki hibára” hivatkozik, erre ez az ítélet – a Wallentin-Hermann-üggyel együtt – a válasz.
Bővebben: Műszaki hiba mint kifogás · Rendkívüli körülmények · Kártérítés járatkésésért.
Alkalmazása Magyarországon
Az EUB a 261/2004/EK rendelet értelmezéséről döntött, ezért ezt az értelmezést a magyar bíróságok és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi főosztályai is alkalmazzák, ha a járatra a rendelet vonatkozik. Hogy az előzetes döntés miért köti a tagállami bíróságokat és hatóságokat, az ítéletgyűjtemény bevezetőjében olvasható. Igényét Magyarországon a hatósági, békéltető vagy bírósági úton érvényesítheti.
Ez a szerkesztőségünk által készített közérthető összefoglaló, nem jogi tanácsadás. Az ítéletek a saját tényállásukhoz kötődnek, és a későbbi döntések pontosíthatják őket. Mielőtt egy vitában az ügyre hivatkozik, olvassa el a teljes szöveget, vagy kérjen szakmai segítséget.
Kapcsolódó ügyek
- Germanwings–Pauels-ügy – A kifutópályán heverő tárgy okozta abroncssérülés rendkívüli
- Siewert–Condor-ügy – A gépnek ütköző földi eszköz nem rendkívüli körülmény
- Sturgeon-ügy – Legalább 3 órás érkezési késésnél kártérítés jár
- LE–TAP-ügy – Randalírozó utas, továbbgyűrűző késés és átfoglalás
- Moens–Ryanair-ügy – Üzemanyag miatt lezárt kifutópálya: rendkívüli körülmény
- Krüsemann–TUIfly-ügy – A személyzet tömeges betegállománya („vadsztrájk”) nem rendkívüli
Források
- A Bíróság (kilencedik tanács) 2015. szeptember 17-i ítélete, C-257/14. sz. ügy, van der Lans kontra KLM – EUR-Lex (az Európai Unió Kiadóhivatala)
Minden szabályt a fenti forrásokkal vetünk össze. Hibát talált? Írjon nekünk – szerkesztési elveink.