Nelson-ügy (C-581/10)

Az Európai Unió Bírósága 2012. október 23-i ítéletének közérthető összefoglalója: tényállás, kérdés, döntés, és mit jelent mindez az Ön igényére nézve.

A Járatkésés.hu szerkesztősége Utoljára ellenőrizve: Olvasási idő: 4 perc Hogyan készülnek az útmutatóink?

Kártérítés ellenőrzése vagy igény indítása egyből az AirHelpnél

Röviden: A nagytanács megerősítette a Sturgeon-ítéletet: a végső úti célon mért legalább 3 órás késésért kártérítés jár, és ez összefér a Montreali Egyezménnyel.

ÜgyNelson és társai kontra Lufthansa (C-581/10); TUI Travel plc, British Airways plc, easyJet Airline Company Ltd és International Air Transport Association kontra Civil Aviation Authority (C-629/10)
ÜgyszámC-581/10 és C-629/10
BíróságEurópai Unió Bírósága (nagytanács)
Dátum
Teljes szövegEUR-Lex, magyar nyelvű változat

A tényállás

A Nelson család a Lufthansával repült Frankfurt am Mainból Lagosba és vissza. A visszaút járata 2008. március 27-én 22.50-kor indult volna Lagosból, de végül csak március 29-én 1.00-kor szállt fel egy cseregéppel, és több mint 24 órás késéssel ért Frankfurtba. Fejenként 600 €-t követeltek. A Lufthansa szerint a rendelet nem ír elő kártérítést késésre, a Sturgeon-ítélet összeegyeztethetetlen a Montreali Egyezménnyel, és a Bíróság túllépte a hatáskörét. Az Amtsgericht Köln (kölni helyi bíróság) az Európai Bírósághoz fordult.

A második ügy Angliából érkezett. A TUI Travel, a British Airways, az easyJet és a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) a brit polgári légiközlekedési hatósággal (Civil Aviation Authority) szemben pereskedett, mert a hatóság nem volt hajlandó biztosítani őket arról, hogy a 261/2004 rendeletet nem úgy alkalmazza, mint amely késés esetén kártérítést ír elő. Az angol bíróság a kérdést az Európai Bíróság elé terjesztette.

A kérdés

Vissza kell-e térni a Sturgeon-ítélettől? Összeegyeztethető-e a hosszú késés miatti kártérítés a Montreali Egyezménnyel, és érvényesek-e a rendelet 5–7. cikkei?

A Bíróság döntése

  1. A késést elszenvedő utasokat a rendelet alapján kártérítés illeti meg, ha a végső úti céljukat a légitársaság által eredetileg tervezett érkezési időpont után legalább három órával érik el.
  2. Nem jár kártérítés, ha a légitársaság bizonyítja, hogy a késést olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés megtétele mellett sem lehetett volna elkerülni.
  3. A kérdések vizsgálata nem tárt fel semmi olyat, ami a rendelet 5–7. cikkének érvényességét érintené.

Az ítélet rendelkező részének közérthető átfogalmazása. A pontos szöveg a hivatalos változatban olvasható.

Mit jelent ez Önnek?

A Nelson-ítélet óta a késés miatti kártérítés joga lezárt kérdés. A légiipar kísérlete a Sturgeon-ítélet megfordítására – a British Airways, az easyJet és a TUI angol bíróságon indított pere is – kudarcot vallott.

A rendelet szerinti átalány-kártérítés a Montreali Egyezménnyel összeegyeztethető, és nem annak szabályai szerint kell elbírálni: ezért nem vonatkozik rá például az egyezmény kétéves keresetindítási határideje sem (lásd a Cuadrench Moré–KLM-ügyet).

Bővebben: Kártérítés járatkésésért · A Montreali Egyezmény.

Alkalmazása Magyarországon

Az EUB a 261/2004/EK rendelet értelmezéséről döntött, ezért ezt az értelmezést a magyar bíróságok és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi főosztályai is alkalmazzák, ha a járatra a rendelet vonatkozik. Hogy az előzetes döntés miért köti a tagállami bíróságokat és hatóságokat, az ítéletgyűjtemény bevezetőjében olvasható. Igényét Magyarországon a hatósági, békéltető vagy bírósági úton érvényesítheti.

Ez a szerkesztőségünk által készített közérthető összefoglaló, nem jogi tanácsadás. Az ítéletek a saját tényállásukhoz kötődnek, és a későbbi döntések pontosíthatják őket. Mielőtt egy vitában az ügyre hivatkozik, olvassa el a teljes szöveget, vagy kérjen szakmai segítséget.

Kapcsolódó ügyek

  • LOT-ügy (C-597/20, 2022) – A hatóság kötelezheti a légitársaságot a kártérítés megfizetésére
  • LE–TAP-ügy (C-74/19, 2020) – Randalírozó utas, továbbgyűrűző késés és átfoglalás
  • Moens–Ryanair-ügy (C-159/18, 2019) – Üzemanyag miatt lezárt kifutópálya: rendkívüli körülmény
  • Germanwings–Pauels-ügy (C-501/17, 2019) – A kifutópályán heverő tárgy okozta abroncssérülés rendkívüli
  • Wegener–Royal Air Maroc-ügy (C-537/17, 2018) – Az EU-ból induló, EU-n kívül átszálló út is végig védett
  • Krüsemann–TUIfly-ügy (C-195/17, 2018) – A személyzet tömeges betegállománya („vadsztrájk”) nem rendkívüli

Az összes ítélet a gyűjteményben

Források

  1. A Bíróság (nagytanács) 2012. október 23-i ítélete, C-581/10. és C-629/10. sz. egyesített ügyek, Nelson és társai – EUR-Lex (az Európai Unió Kiadóhivatala)

Minden szabályt a fenti forrásokkal vetünk össze. Hibát talált? Írjon nekünk – szerkesztési elveink.